Eleven táplálékkéntaz éjszaka korgó gyomrábavetem magam. Kint azonnal vállaimra hull a sötétés mellém szegődik egy vézna árnyék. Ürességtől kong a környék,ahol régóta már minden léptem idegen,csak megyek és oldalra pillantva látom,ahogy a sápadt holdfény…
Szólj hozzá!
Valahol a kettő közöttlennék kifeszítve szívesen. Szeret, nem szeret.Tűhegyes kételyek karcolnak a koponyámbakérdőjelet.Nyakamban az éjszakávalnézek farkasszemet azismeretlennel.Szél hátán felkapaszkodottsuttogáshullik a vállaimra,lassan araszolbefelé. Igaz, nem…