K.K.K.-nak
Szavaim a zsebemben.
Gyűrött, tépett papíron
egy ember és az élet,
sorok: gyávák, meztelenek.
Még egyszer utoljára:
két kéz, gyengén támadó.
Erőtlen végtagjaim
utolsó fellázadása.
Karnyújtásnyira éden.
Mesterkélt mozdulattal
hang nélkül megütközik
a szándék arcéleiden.
Tűrés, viszonzás: zsákmány.
Az ösztönöm vezérel
ha széttéplek reggelre.
Cserébe: mámor. Átjár.
