1.Ebben a száraz magánybanegyre csak szomjazom.A fülledt egyedüllétbenmagamnak vetkőzöm. 2.Mióta elmentél,akárhova lépeka talpam alatt ropoga szilánkokra tört csend. 3.Este elbúcsúztunkés én fogyni kezdtema foszló…
Szólj hozzá! · 1 trackback
Gyémántkövekkel teleszórttakaró alá bújik az este,enyhe köd és lámpafényekfátyla vállamon, súlytalan terhe.Gyermeki tekintetemnekgondos asszonyság, a Hold vet ágyats ez a fáradt, jámbor szempármagát párnái közé kívánja.Ülök a padon, törődéskoldusa, a szél csak…
Szólj hozzá!
Megvadult az életés reszketnek a sorok.Most reszketve kiált utánadminden gyötrő hiánytól lázasés érted epekedő szó.Nézd, a sorok is megvadultak,egymás után és rendezettenmégis zihálva hullanaktintát vérezve a papírra,erre a hófehér éskiszolgáltatott, szent testre.Csendben,…
Szólj hozzá!
Dézsából ömlik a sötét és potyognak a csillagok, kószálnak az éjszakábakutatva kósza, csavargó ábrándjaim után, amik az éjjel észrevétlenül, hirtelen, minden nyom nélkül fájó szívemből kihulltak. Mert jelentettél valamit amit azóta már ronggyá gyűrt…
Szólj hozzá!
Van, hogy az embernek nem hiányzik senki,mégis akar valakit...Úgy kellesz,mint az öngyilkosnakélete alkonyánreszkető szívébea hirtelen halál.Kívánlak,mint az éhenkórászmagány finom társát,falatnyi törődésaprócska morzsáját.Úgy hoználenyhülést és békét,végre a…
Szólj hozzá!
Vetkőzd le önmagad!Ott az asztalon egy kés,ragadd meg és szúrd ki aszemeim, döfd beléjük!Először a jobba majda balba is, csak szúrjál!Sóvárgó tekintetekne tudjanak magukhozédesgetni soha már!Vágd ki a nyelvemet is!Többé ez a száj sohane ejthesse ki neved,többé kódolt…
Szólj hozzá!
Egy vastagon kirúzsozott késselvágom fel a hasadat kedvesem,lágy mozdulattal mégis érzésselhadd lássam belülről ezt a testet.A melleidtől a köldöködigváglak fel, sikítasz, vadul reszketsz,falfehérré sápadsz, véred ömlikgyötrelmes, vad játék ez, hogy szeretsz.Fájdalmad…